Teachers' attitudes towards regional dialects in Hungary
Las actitudes de los docentes en Hungría hacia los dialectos regionales
DOI:
https://doi.org/10.1344/did.2020.8.59-77Palabras clave:
dialectos, Hungría, actitudes sobre la lengua, sociodialectologíaResumen
En Hungría se enseña durante la educación obligatoria contenido sociolingüístico sobre el valor de la diversidad lingüística, especialmente de las variedades regionales. Sin embargo, perviven las creencias estereotipadas sobre los hablantes de variedades dialectales que, junto con la cultura basada en estándares, pueden crear prejuicios en la comunicación diaria o de la discriminación lingüística. Este estudio investiga las actitudes y prácticas lingüísticas de los docentes en relación con las variedades lingüísticas de sus alumnos. La hipótesis es que, si bien el Currículo Nacional promueve una actitud de tolerancia, la práctica prescriptiva sugiere que las lecciones sobre la variedad dialectal generan prejuicios en muchos hablantes de la comunidad húngara. Aunque se enseña a los estudiantes a estar orgullosos de los dialectos de sus regiones de origen, la insuficiente información sobre la variedad dialectal lleva a problemas de aceptación, a pesar de que el estudio de esos antecedentes regionales podría ser una ventaja para desarrollar una conciencia metalingüística. Enfatizamos que esta ambivalencia está enraizada en la falta de formación docente en la Educación Superior - en relación con la variación lingüística y con la falta de recursos metodológicos, por lo que este estudio también recomienda algunos materiales educativos recientes sobre el tema.
Citas
Benkő, L. (1990). A magyartanárok “szakmán túli” feladatairól [On some issues of Hungarian teachers “beyond profession”]. In P. Fekete & R. V. Raisz (Eds.), Az anyanyelv értékrendje és az iskola (pp. 11-16). Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Berente, A., Molnár, M., & Sinkovics, B. (2016). Attitűd és nyelvi identitás két szegedi középiskola diákjainál [Attitudes and language udentity among students of two high schools in Szeged]. In I. Czetter, R. Hajba & P. Tóth (Eds.), VI. Dialektológiai Szimpozion: Szombathely, 2015. szeptember 2–4 (pp. 135-144). Szombathely & Nyitra: Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ & Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara.
Boda, A. (2011) A helyesírás tanítása nyelvjárási hátterű tanulók számára [Teaching spelling to students with a dialectal background]. Anyanyelv-pedagógia, IV(3), http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=333 [Last download: 07. 03. 2019.]
Boros, I. (2010). Mit tudnak a veszprémi nyolcadikosok a nyelvjárásokról? [What do eight grade students in Veszprém know about regional dialects?] In Gy. Hári & T. H. Tóth (Eds.), Regionalitás és nyelvjárásiasság Veszprém megyében (pp. 59-63). Veszprém: Pannon Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék.
Camps, A., & Milian, M. (Eds.). (1999). Metalinguistic activity in learning to write. Amsterdam: Amsterdam University Press.
Czetter I., Hajba R., & Tóth, P. (Eds.) (2016). VI. Dialektológiai Szimpozion: Szombathely, 2015. szeptember 2–4. [Proceedings of the 6th Dialect Symposium in Szombathely, 2–4th September 2015]. Szombathely & Nyitra: Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ & Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara.
Fodor, K. (2003). Csehországtól Szibériáig. Avagy mennyit tudnak az egyetemi hallgatók a csángókról [From the Tschech Republic to Siberia. How much do university students know about csángós]. In M. Hajdú & B. Keszler (Eds.), Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára (pp. 285-289). Budapest: ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet & Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Gordon, E. (2005). Grammar in New Zealand schools: two case studies. English Teaching: Practice and Critique, 4(3), 48-68.
Guttmann, M. (1996). A nyelvi környezet és az anyanyelvoktatás [Language environment and mother tongue education]. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Guttmann, M. (1995). A táji jelenségek vizsgálata tíz- és tizennégy évesek beszélt nyelvében Nyugat-Dunántúlon. [Investigating regional features in oral language use of 10–14 year old students in the West-Transdanubian Region]. Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Guttmann, M. (1999). Az iskola és a regionális nyelviség. [School and regional language use]. In R. V. Raisz & Gy. H. Varga (Eds.), Nyelvi és kommunikációs kultúra az iskolában (pp. 421-427). Budapest: Magyar Nyelvtudományi Társaság.
Guttmann, M. & Molnár, Z. (Eds.) (2007). V. Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 2007. augusztus 22–24. [Proceedings of the 5th Dialect Symposium in Szombathely, 22–24th August 2007]. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék.
Hajba, R. (2012). Regionális nyelvhasználat Szombathelyen [Regional language use in Szombathely]. Doktori disszertáció. Budapest: ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola.
Hegedűs, A. (2005). A változó nyelvjárás [Changing dialects]. Piliscsaba: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar.
Hegedűs, A. (2016). Nyelvjárás és nyelvi rendszer [Dialect and language system]. Magyar Nyelvjárások 54, 5-12.
Heltainé Nagy, E. (2004). Dialektológiai és szociolingvisztikai tanulságok a nyelvművelés számára [Lessons to learn of dialectology and sociolinguistics for normative linguistics]. In I. P. Lakatos & M. T. Károlyi (Eds.), Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere (p. 101-107). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Hudson, R. (2004). Why education needs linguistics (and vice versa)? Journal of Linguistics, 40(1), 105-130.
Husby, O. (Ed.), T. Høyte, S. J. Nefzaoui, I. C. Nordli, S. Robbins & Å. Øvregaard (2008). An introduction to Norwegian dialects. Trondheim: Tapi Academic Press.
Jánk, I. (2019). Nyelvi előítélet és diszkrimináció a magyartanári értékelésben [Linguistic prejudiceand discrimination in pedagogical evaluation of Hungarian teachers] Nyitra: Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem.
Juhász, D. (2002). Magyar nyelvjárástörténet és történeti szociolingvisztika: tudományszemléleti kérdések [Hungarian historical dialectology and historical sociolinguistics: issues of scholarly attitudes]. In I. Hoffmann, D. Juhász & J. Péntek (Eds.), Hungarológia és dimenzionális nyelvszemlélet. Előadások az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson (Jyväskylä, 2001. augusztus 6–10.) (pp. 165-173). Debrecen & Jyväskylä: Debreceni Egyetem & Jyväskyläi Egyetem.
Kinzler, K. D., & DeJesus, J. (2013). Northern = smart and Southern = nice: the development of accent attitudes in the U. S. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 66(6), 1146-1158.
Kiss, G. (Ed.) (2014). Kis magyar tájszótár [Little Hungarian dialect dictionary]. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kiss, G. (Ed.) (2019). Nagy magyar tájszótár [Great Hungarian dialect dictionary] Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kiss, G., & Bató, M. (Ed.) (2012). Tájszavak. A magyar nyelvjárások atlaszának szavai, szóalakjai [Dialect words. Words and word forms of the General Atlas og Hungarian Dialects]. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kiss, J. (1989). Egy nyelvszociológiai szempont a dialektológiában: az életkor [A sociolinguistic point of view in dialectology: age]. Magyar Nyelv, 85(1), 40-47.
Kiss, J. (1995). Társadalom és nyelvhasználat [Society and language use]. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiss, J. (2000). Magyar nyelvjárástani kalauz [Handbook of Hungarian dialects]. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Mai Magyar Nyelvi Tanszék.
Kiss, J. (2001). Az alkalmazott dialektológia: a nyelvjárások és az anyanyelvoktatás [Applied dialectology: dialects and mother tongue education]. In J. Kiss (Ed.), Magyar dialektológia. (pp. 145-156). Budapest: Osiris Kiadó.
Kiss, J. (2009). A nyelvjárások és a dialektológiaoktatás Kárpát-medencei magyar szakos hallgatók szemével [Dialects and dialect education with an eye of univserity students of Hungarian in the Carpathian Basin]. Magyar Nyelvőr, 133(1), 1–14.
Kiss, J. (2010). Anyanyelvi órák a középiskolában: egy fölmérés tanulságaiból [Hungarian lessons in secondary education: some lessons of a study]. Magyartanítás, 51(5), 24-25.
Kiss, J. (2015). A magyar dialektológiáról tudományszociológiai megközelítésben [A sociology-of-research approach to Hungarian dialectology]. Magyar Nyelv, 111(4), 385-394.
Kiss, J. (2017). A nyelvjárások [Dialects]. In G. Tolcsvai Nagy (Ed.), A magyar nyelv jelene és jövője (p. 199-221). Budapest: Gondolat Kiadó.
Kontra, M. (2003). Felcserélő anyanyelvi nevelés vagy hozzáadó? Papp István igaza [Subtractive or additive mother tongue education? The truth of István Papp]. Magyar Nyelvjárások XLI, 355-358.
Kontra, M. (2006.) A magyar lingvicizmus és ami körülveszi [Hungarian linguicism and its environment]. In M. Bakró-Nagy, K. Sipőcz & S. Szeverényi (Eds.), Elmélkedések nyelvekről, népekről és a profán medvéről. Írások Bakró-Nagy Marianne tiszteletére (pp. 83-106). Szeged: Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék.
Kontra, M., Németh, M., & Sinkovics, B. (2016). Szeged nyelve a 21. század elején [The language of Szeged in the beginning of the 21st century]. Budapest: Gondolat Kiadó.
Koós, I. (2017). A nyelvjárási regiszter használatával összefüggésbe hozható helyesírási hibák elemzése nyugat-dunántúli általános iskolások írásmunkái alapján [The analysis of spelling mistakes explained by West-Hungarian dialect in the written compositions of primary school students]. Képzés és Gyakorlat, 15(4), 115-124.
Labov, W. (1964). Stages in the acquisition of standard English. In R. W. Shuy, A. L. Davis, & R. F. Hogan (Eds.), Social dialects and language learning (pp. 77-104). Champaign, IL.: National Council of Teachers of English.
Labov, W. (1966). The Social Stratification of English in New York City. Washington, DC.: Center for Applied Linguistics.
Lakatos P., I. (1986). Az általános iskolai tanulók helyesírásáról [On the spelling of primary school students]. In L. Bachát, L. Fülöp & I. Szathmári (eds.), Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének áramában (1984) (pp. 249-256). Budapest: Országos Pedagógiai Intézet.
Maagerø, E. & Simonsen, B. (2005). Norway: Society and Culture. Kristiansand: Portal Books.
Kiss, J. (Ed.) (2001). Magyar dialektológia [Hungarian dialectology]. Budapest: Osiris Kiadó.
Meyrowitz, J. (2005). The Rise of Glocality. New Senses of Place and Identity in the Global Village. In K. Nyíri (Ed.), A sense of place. The global and the local in mobile communication (pp. 21-30). Vienna: Passagen Verlag.
Milroy, J. (1999). The consequences of standardisation in descriptive linguistics. In T. Bex & R. J. Watts (Eds.), Standard English: The widening debate (pp. 16-39). London/New York: Routledge.
Myhill, D., Jones, S., & Watson, A. (2013). Grammar matters: How teachers’ grammatical knowledge impacts on the teaching of writing. Teaching and Teacher Education, 36, 77-91.
Nagy Cs., L. & Császi N., I. (2015). Magyar nyelvjárások [Hungarian dialects]. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Nat = Nemzeti Alaptanterv [National Curriculum]. 110/2012 (VI. 4.) Korm. rendelet. Magyar Közlöny 66. szám. 2012. június 4.: 10635-10847. http://ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf [Date of access: 01. 01. 2020.]
Parapatics, A. (2011). Pozitívan a nyelvjárásokról – az iskolában is [About dialects in a positive way – also at school]. Anyanyelv-pedagógia, IV(4), http://www.anyp.hu/cikkek.php?id=347 [Date of access: 25. 10. 2019.]
Parapatics, A. (2016). Tények és tapasztalatok a dialektológiai ismeretek tanításáról [Facts and experiences on teaching dialectology]. In I. Czetter, R. Hajba & P. Tóth (Eds.), VI. Dialektológiai Szimpozion: Szombathely, 2015. szeptember 2–4 (pp. 509-517). Szombathely & Nyitra: Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ & Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara.
Parapatics, A. (2018a). Regionalizmusok fiatalok nyelvhasználatában: tények, problémák, javaslatok [Regionalisms in youngsters’ language use: facts, problem, recommendations]. In G. Balázs & K. Lengyel (Eds.), Grammatika és oktatás – időszerű kérdések. Struktúra, funkció, szemiotika, hálózat (pp. 287-296). Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Inter Nonprofit Kft. & MSZT.
Parapatics, A. (2018b). Nyelvjárástani munkafüzet [Exercise book of dialectology]. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Parapatics, A. (2019a). Ambivalent attitudes to regional dialects in Hungary: Investigating students and teachers. IRJE (Indonesian Research Journal in Education), 3(2), 340-357.
Parapatics, A. (2019b). Dialektusok és modernitás: új módszerekkel a nyelvjárásokról az iskolában. Anyanyelv-pedagógia, XII(1), http://anyanyelv-pedagogia.hu/cikkek.php?id=772 [Date of access: 20. 05. 2019.]
Parapatics, A. (2020). A magyar nyelv regionalitása és a köznevelés [Regional language use of Hungarian and compulsory education]. Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Péntek, J. (2015). Nyelvünk táji változatosságának dicsérete [Praise of regional language variability]. Magyar Nyelv, 111(1), 75-79.
Pletl, R. (1997). Erdélyi helyzetkép az iskolai helyesírásról [Transylvanian issues on spelling at school]. Székelyudvarhely: Infopress.
Streli, Z. (2007). A székesfehérvári székelyek és a szlavóniai csángók – avagy mit tudnak a középiskolások a nyelvjárásokról [Seclers in Székesfehérvár and csángós in Slavonia: What do secondary school students know about dialects?]. In M. Guttmann & Z. Molnár (Eds.), V. Dialektológiai szimpozion. Szombathely, 2007. augusztus 22–24 (pp. 244-251). Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék.
Streli, Z. (2009). A nyelvjárások témakörének megjelenése nyelvtankönyveinkben [Presenting topics of dialects in our textbooks for Hungarian as first language]. In Á. Kuna, Á. & Á. Veszelszki (Eds.), Félúton 3. A harmadik Félúton konferencia (2007) kiadványa (pp. 274-286). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Szentgyörgyi, R. (2015). Anyanyelvünk változatai [Varieties of our mother tongue]. In Á. Antalné Szabó, J. Raátz & Á. Veszelszki (eds.), Mozaikok a magyar nyelvről és a nyelvhasználatról. Segédkönyv az anyanyelvi kritériumvizsgához (pp. 143-161). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Török, G. (1958). A hangtani okokból eredő helyesírási hibákról [On spelling mistakes motivated by phonetical reasons]. Magyar Nyelvőr, 82(3), 333-341.
Trudgill, P. (2008). Foreword. Dialects and democracy. In O. Husby (Ed.), T. Høyte, S. J. Nefzaoui, I. C. Nordli, S. Robbins & Å. Øvregaard: An introduction to Norwegian dialects (pp. 9-12). Trondheim: Tapi Academic Press.
Vangsnes, Ø. A., Söderlund, G.B.W., & Blekesaune, M. (2017). The effect of bidialectal literacy on school achievement. International Journal of Bilingual Education and Bilingualism, 20(3), 346–361.
Wagner, L., Clopper, C. G., & Pate, J. K. (2013). Children’s perception of dialect variation. Journal of Child Language, 41(5), 1-23.
Descargas
Publicado
Número
Sección
Licencia
Derechos de autor 2020 Andrea Parapatics
Esta obra está bajo una licencia internacional Creative Commons Atribución-CompartirIgual 4.0.
Los autores que publican en esta revista están de acuerdo con los siguientes términos:
- El/la autor/a conserva los derechos de autoría y otorga a la revista el derecho de primera publicación de la obra.
- Los textos publicados en Didacticae están bajo una licencia Reconocimiento-Compartir igual 4.0 España de Creative Commons.
- Para poder mencionar los trabajos se debe citar la fuente (Didacticae) y el autor del texto.
- Didacticae no acepta ninguna responsabilidad por los puntos de vista y las declaraciones hechas por los autores en su trabajo.
